Lélekkutató Intézet - anno 1991
Társadalom - Politika - Közélet
Elemzéseink, véleményeink, értékeléseink, javaslataink
Téma: A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata - szakértői elemzése

Téma: "A Kommunizmusnak nincsenek áldozatai" + Biszku Béla igazságai

Nagy vihart kavart az utóbbi napokban Biszku Béla néhány kijelentése, mellyel nem értettek egyet a jobboldalon. Hivatkoztak a nemrég hozott, kissé szakszerűtlen törvényre, amelyben tiltva van a Kommunizmus áldozatainak tagadása.
Néhány alapinformáció:
A társadalom fejlődésének fontosabb stációi: ősközösség, rabszolgatartás, királyság, kapitalizmus, szocializmus, kommunizmus.
Magyarországon a szocializmus alapjainak lerakását 1961-ben mondta ki a Magyar Szocialista Munkáspárt Kongresszusa. Egyben elhatásolódtak a Rákosi Mátyás és a Sztálin féle személyi kultusztól. Megállapították, hogy ezen hibás, bűnös túlkapások a szocializmus gyernekbetegségének fogható fel. Az igazi konnunistáktól nagyon távol állnak a cezaromán őrültek (sSztálin, Causescu, Rákosi stb.) túlkapásai.

Ugyancsak meghatározták, hogy a szocializmus felépítése szakaszokban történhet, és kb. az 1980-as évek végére datálták a fejlett szocialista társadalom feltételeinek kialakulását. Szükséges volt ehhez, hogy megfelelő létszámú, képzettségú elkötelezett értelmiség is kiképződjön. A gyárak, üzemek épületeinek, gépeinek létrehozása is sok-sok évet igényelt.

A tudományos szocializmus hívei tekinthetők autentikusnak abban a kérdésben, mikor volt Magyarországon kommunizmus. Nos erre nagyon egyértelmű válasz van: még nem volt hazánkban kommunizmus!
Olyan társadalmi rendszert, olyan eszmét jelent a kommunizmus, amelyért tényleg érdemes élni, lelkesedni, hiszen mind a közösségek, mind az emberek relációjában ideális, jó, élvezhető világot tartalmaz a kommunizmus eszméje.

Mint társadalmi cél is értékes a kommunizmus, hiszen egy nagy idea felé haladva lehet egyre jobb a világunk.
Ugyanakkor tudható, hogy tökéletesen ideális társadalom csak elviekben létezik, ahogyan példáául a zérus entrópia is.

Következésképpen ha Magyarországon még nem volt kommunizmus, akkor annak áldozatai sem lehettek.

Így nyílvánvalóan tagadásuk is értelmetlen, erre törvényt alkotni pedig történelemtudományos és politikai hiba, esetleg manipuláció, még rosszabb esetben gonoszság. A ma élő magyarok 50 %-ában még él a tűz, hogy jő egy jobb kor, melyért érdemes volt közdeni, de ezt a nagy célt ez a bugyután megfogalmazott törvény erősen tromfolni látszik. A szociál-parapszichológia ismerői pedig rögtön rájöhetnek arra, hogy miközben egy igaz eszme besarazódik, aközben néhány sunyi alak kitisztulna. Azokra utalunk, akik bűnösök a tömeggyilkosságokban, az elvtársak, az ártatlanok kivégzésében, az ártatlan emberek meghurcolásában. Hitlerek, sztálinok röhögnek a törvényen - de csak egyelőre.

A kommunisták üldözése kicsit hasonlít a boszorkányok üldözéséhez.

A monoteista, dogmatikus klérus nyilván tartott a nagy tudást és erőt jelentő duális világnézetet követő tömegektől, amelyekkel szemben csalással, ármánnyal tudott csak eredményes lenni.
A mostani helyzet emlékeztet az eretneküldözésekre. Mondvacsinált, inkorrekt érvekkel próbálnak lejáratni valakit, valakiket. Biszku Béla teljesen autentikus abban a témában, hogy mi történt 1956-ban.

Szerintünk is volt akkor ellenforradalom, de nem október 23-án, henem korábban júniusban. Ekkor törölték el a Ratkó Anna nevéhez fűződő abortusztilalmat, és néhány év alatt egymillió magzatgyilkosságot produkált az ovosi szike.
Jelenleg is évi 50 ezer halálrakínzást jelez a KSH, de ezkről mélyen hallgat a Fidesz - KDNP vezetés.
Olyan súlyos probléma ez az országban, amely már szégyennek is tekinthető, de még súlyosabb is: komoly belviszály forrása. Vannak olyan manipulátorok a háttérben, akik az abortusz szuggesztívájával próbálkoznak, immár 5 éve, hogy hatalomra kerüljenek  azután pedig "dicsőségesen" betiltják.

Sajnos a politikai aktivitások, erővektorok mostanság egy császársági restauráció irányába mutatnak.

Orbán Viktor kézírásának grafológiai elemzése egy értelmes, de cezaromániára és
magas, gyakran negatív dominanciára hajlamos személyt jelez. Sajnos telepatikus manipuláltság jele is látszanak. Ez a legnagyobb veszély, mert az alapszemélyiség inkább szimpatikus lenne, és ezt használják fel valakik.

A háttérben meghúzódó manipulátorok (ld. a vihart kiváltó orkán 2006. augusztus 20-án) rendkívül allergiások a kommunizmus eszméjére, hiszen az teljesen másik irány a társadalom életében.

Biszku Béla azért veszélyes számukra, mert merte felemelni szavát, és őszintén feltárta a helyzetről alkotott szakszerű véleményét.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom nagyon szimpatikus a magyarságtudata miatt. Ám az csak intelligens keretek között maradva lehet tekintély. Egyébként pedig diktatórikus, erőszakos csoportotnak mondható.
A mozgalom vezetője Vona Gábor megküzdött azért, hogy egy komoly társadalmi csoport vezetőjévé válhasson. De szakmai, tudományos hibát vét akkor, amikor a kommunizmus ellen fordul. Vona Gábor
a végzettsége szerint történész, ezért neki különösen illene ismernie a magyar történelmet, és nem csak a középkorit, hanem a legújabb korit is.
Február 25-én, amikor az ún. Kommunizmus áldozataira emlékeztek, délelőtt 10 órakor felhívtam a Jobbik Magyarországért Mozgalom központját. A bejelentkező tisztviselőtőnek feltettem a kérdést: "Mikor volt Magyarországon kommunizmus?" Azt a választ adta, hogy: "Az ötvenes években." Ez tévedés! Megmnagyaráztam az illetőnek, hogy akkor személyi kultusz volt, és a szocializmus alapjainak lerakása történt az ötvenes években. Néhány nap múlva megkérdeztem, hányan jelezték észrevételüket illetve tiltakozásukat a "Kommunizmus áldozataira való emlékezés" című kissé paranoiásnak tűnő akcióval kapcsolatban. Nem tudtak sokat mondani - sajnos. Még a Munkáspárt is csak hallgatott.

A tény tény marad: a kommunizmus eszméje nagyon pozitív, és akik alkották (több százan) a történelem folyamán, ők mindíg hangsúlyozták:
"A kommunizmus eszméje folyamatosan kell fejlődjön, korszerűsödjön, az ismereteink, a tapasztalataink alapján!"
Írta: Szilvásy Péter, témagazda
Kormányzati Tanácsadó Jósda

Kelt: 2010. augusztus 12.