Kormányzati Tanácsadó Jósda és a Lélekkutató Intézet
elemzése és értékelése (vörös, dőlt betűkkel) a

A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata
publikált szövegéről.



1. "Legyen béke, szabadság és egyetértés"
Orbán Viktor2010-07-05 13:00
Mindenképpen jó gondolatok. Implikálja viszont, hogy sem béke, sem szabadság, sem egyetértés nincsen - ez ugyan túlzás, de a helyzet tényleg kritikus. Felvetődik, hogy vajon a konfliktusok kialakulásában volt-e lényeges szerepe a nyilatkozat írójának (Orbán Viktornak)
Az örvendetes, hogy a Nyilatkozat időpontja Emese napjára esett.


2. A XXI. század első évtizedének végén 46 év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét.
Tény, hogy a II. Világháborúban vesztes nácik megszállása után szovjet dominancia érvényesül. Az is tény, hogy volt Sztálini és Rákosi személyi kultusz és diktatóra. Azonban azt is tudjuk, hogy 1961-ben Magyarországon mindkét kultusznak és a diktatúrának vége lett. Sőt Magyarország a Nyugat számára is meglepően gyorsan újjáépült a II. Világháborús pusztítások után. Ez dicsőségére vált a magyar nemzetnek.
A két zavaros évtized zavara most is érezhető, mivel az 1989-es "rendszerváltásnak" nem voltak jelentős céljai, de erről még később bővebben.
A teljes önrendelkezés nem létezhet. Egyrészt gyakorlati, másrészt elvi okokból. Minden ország kapcsolatban, szoros kölcsönhatásban van  a környezetével. Szerencsére függünk egymástől, figyelünk egymásra. Korábban is eldönthettük, hogy mit akarunk, és most is. A képességünk több mint ezer éve aktív, hogy hasznosan részt vegyünk a nemzetközi együttműködésben.
 
3. A magyar nemzet önrendelkezésért vívott küzdelme 1956-ban egy dicsőséges, de végül vérbe fojtott forradalommal kezdődött.
Mi történt a törökök ellen, az osztrákok ellen vívott forradalmak, harcok idején? Azok is önrendelkezési célzatúak voltak. A Nyilatkozat írója itt valószínűleg a szovjet-magyar relációra utal. Itt jegyezzük meg, hogy véleményünk szerint volt ellenforradalom 1956-ban, de júniusban, amikor újra szabaddá tették az orvosilag indokolatlan abortuszok végrehajtását.

4. A küzdelem a rendszerváltás politikai paktumaival folytatódott
A rendszerváltás lényegét az államformánk névváltozása híven tükrözi:
1989-ig Magyar Népköztársaság voltunk, október 23-án viszont cserben hagyták a népet, mert csak Magyar Köztársaság lettünk.
Egy magasabb szintű, intelligenciájú szerveződésből visszaléptünk egy alacsonyabb szintre.

5. és végül szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, remény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott.

Ezek szerint cseberből vederbe kerültünk. A Nyilatkozat írója implicit beismeri, hogy a rendszerváltás húsz éve inkább kudarcnak tekinthető. Véleményünk szerint azonban volt sok pozitív oldala is. Például az egyének, a kisebb csoportok differenciáltabbak lettek, jobban felismerhették speciális képességeiket, átlagon felüli talentumukat. A szellemi, a vallási fejlődés feltételét jelentő megismerési és összegzési folyamatok ugyancsak intenzívebbé váltak, sok pozitív eredménnyel.


6. A magyar nemzet 2010 tavaszán még egyszer összegyűjtötte maradék életerejét és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez.
Ennek olyan sugallata van, mintha már az utolsókat rugtuk volna, amikor jött nagy összpontosítás. A szavazófülkében történt forradalom kissé szerencsétlen megfogalmazás, mert saját magát minősíti le. Hiszen volt választási kampány is.
A forradalom szó alkalmazása történelmietlen, helytelen. A nép viszonylatában forradalman az ugrásszerű javulást értjük, lényeges jellemzők lényeges változását jelenti a forradalom. A gyakorlat nem igazolta vissza a "forradalom" jelző használatának szakszerűségét.
A választási kampány során nagy valószínűséggel álom-manipulációkat is bevetettek annak érdekében, hogy a beprogramozott pártra adják szavazatukat az emberek - ennek részletes feltárása még folyamatban van.

7. A győzelmet a magyar emberek a régi rendszer megdöntésével
A megdöntés szó akkor lenne értelmes és helyes, ha az emberek tudatos ellenállásának, szembefordulásának lett volna következménye a változás. A "régi rendszer megdöntése" inkább azt sugallja, hogy a Nyilatkozat írója opponálta erősen a korább hatalmi struktúrát, amelyben ellenzéki szerepe volt csak. Az is igaz, hogy a régi rendszernek sok híve volt és van most is, olyanok, akik hisznek a társadalmi igazságosságban és haladásban. Ez a többszörösen összetett mondat erősen növeli
a társadalmon belüli konfliktus veszélyét.

 8. és egy új rendszer, a nemzeti együttműködés rendszerének megalapításával vívták ki.
Egy nép, egy társadalom, ha már eljut egy fejlettebb szintre, szerveződik, és rendszert alakít ki. Nyilvánbvalóan kell az együttműködés az emberek és a közösségek között. A társadalom tagjainak együttműködési komplex rendszerét (beleértve a szisztémákat, mechanizmusokat, relációkat, interakciókat) röviden államformának nevezzük. Vagyis a "Nemzeti Együttműködés Rendszere" magyarul: államforma. Voltunk már törzsszövetségben, királyságban, monarchiában, tanácsköztársaságban, köztársaságban, és a legfejlettebb szintünk eddig a népköztársaság. Ezek mind más és más együttműködési rendszert alakítottak ki. Összefoglalva: a "Nemezti Együttműködés Rendszere" kifejezésnek önmagában alig van információ tartalma. Ha jelzővel pontosítjuk, pl. "A Konstruktív Nemzeti Együttműködés Rendszere", vagy Nemzeti Együttműködés Rendszere a Boldogságért" - ezeknák már van információ tartalma, sőt motíváló hatása is.
Mindenképpen el kell ismerni azt, hogy EGYÜTTMŰKÖDÉSRE összpontosít a Rendszer, és ez önmagában pozitív (feltéve, ha nem akar rombolni, de ezt alább kifejti, hogy nem)

9. A magyar nemzet e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyűlést
Nagyon erős csúsztatás! A magyar nemzet nevében ilyen kijelentést tenni több, mint önhittség. Ki engedheti meg magának azt, hogy  a magyar nemzet nevében ilyen erős posztulátumot tegyen? Másrészt pedig nem is igaz, hogy ilyesmire lehessen következni a választások eredményei alapján. Az Országgyűlésben vannak szocialista, LMP-és és Jobbikos képviselők is. Az ő kötelezettségük arról szól, amiket a szavazóiknak ígértek. Másrészt a Fidesz választási kampányában szó sem volt ilyesmiről, mint ami pl. a NER. Ez az önkányes önfelhatalmazás stílusa ismerős egy szektától (szcientológia), de ezeknek az önkényességét jelentő Dianetika c. könyvet már 2002-ben betiltottuk, több országgal együtt. Az a jelenség, hogy egy bizonyos korlátozott felkérésből indokolatlanul extendálnak illetéktelen prioritásokat, jellemző többek között a nagyratörő, de kis szektákra (ennek szomorú következményeit ismerjük, a Rákosi és a Sztálini időszakot) 

10. és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a nemzeti együttműködés rendszerét.
Ez a mondat olyan, mintha valakit megkérnénk arra, hogy csinálja azt, amit csinál. Nincs információja. A Kormánynak az a feladata, hogy az országot irányítsa. A munka, amire oly gyakran oly nagy hangsúlyt fektetnek, röviden: "céltudatos és tervszerű, szervezett emberi, vagy kollektív cselekvés, amelnyek tehát van célja" Az együttműködés, amunka során kellenek célok. Na mik ezek? Sem korábban, sem most nem derülnek ki. Valúszínű, legyünk jóindulatúak, arra céloz a NENY írója, hogy jobban kellene koncentráljunk össznemzeti összefogásra, valami nagy cél érdekében. Az együttműködés ilyesmihez szükséges. De a konkrétumok nélkül üres frázisok ezek a mondatok.

11. Mi, a Magyar Országgyűlés képviselői kinyilvánítjuk, hogy a demokratikus népakarat alapján
Kétélú fegyver a "népakarat" megidézése. Ugyanis pont a NET szerzői aktívan tevékenykedett a Nép trónfosztásában, 1989-ben.
A "Mi, a Magyar országgyűlés képviselői" használata ugyancsak kétségeket ébreszt, hiszen több képviselőről tudni, hogy nem értett egyet a NENY-nyel.
 
12. létrejött új politikai és gazdasági rendszert
Politikailag és gazdaságilag akkor nevezhető újnak ez a rendszer, ha lényeges eltérés van a főkomponensekben, jellemzőkben az előzőhöz képest. Pl. a tulajdonviszonyokban, az embereknek a termelésben elfoglalt szerepében, a lakás és a mozgás lehetőségben, a kommunikációban, a hatalom és a közösségek viszonyában, a megtermelt javak elosztásában stb. Lényeges változás nem nagyon történt az elmúlt hónapokban, hacsak az nem, hogy sok helyen személycserék következtek be. de ez nem jelent sem gazdasági, sem politikai rendszerváltozást. PR fogásnak sem szerencsés ilyet alkalmazni, hamar kiderül, hogy a dolgok nem változtak nagy mértékben.

13. azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez
Szignifikánsan egocentrikus attitüdje van a NER szerzőjének. A szemléletében a kollektíváknak, a közösségeknek nincsen megfelelő helye ás szerepe, pedig tény, hogy minden ember közösségi lény is!

14. és összekötik a sokszínű magyar nemzet tagjait.
Ez nagyon helyes, pozitív szándék!

15. Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek közös jövőnk tartóoszlopai.
A Maslow-i motívációs piramis alsó két-három fokát jelentik ezek. Már kevésnek számítanak, ilyesmivel nem lehetne választást nyerni. Az egymillió munkahely ígérete nagyon dícséretes, jó, de ehhez nagyon nagy célokra van szükség, amelyek eléréséhez kellenek új munkahelyek, de tömegesen. Ezeket a társadalmi célokat kellene deklarálnia a politikának, de ehelyett inkább konfliktálnak, hatalmi játékokat játzsanak - nagyon gyakran. Tény vannak jó akciók is.
A felsorolásból sok fontos dolog kimarad. Az egyéni és a kollektív szellemi fejlődés a tudás, a tapasztalás a művészet, a sport és a szórakozás áétal ma nagyon sokakat érdekel.
Az együttműködés, a munka, a család alapja a bizalom. Hát ez a bizalomerősítés több helyen sérül ebben a Nyilatkozatban. Sokan még mindik hisznek, remélnek egy jobb kort, egy szebb jövőt, amit nem csak könyörgéssel, hanem céltudatos és tervszerű cselekvéssel, alkotással lehet eléérni (ez a kommunizmus eszméje is, annak a kommunizmusnak, amit oktalanul sárbatapostak az elmúlt húsz évben.)  

16. A nemzeti együttműködés rendszere minden magyar számára nyitott, egyaránt részesei határon innen és túl élő magyarok.
Ez nagyon jó, érdemes összefogni a magyarságot, a határok már egyre átjárhatóbbak!

17. Lehetőség mindenki számára és elvárás mindenki felé, aki Magyarországon él, dolgozik és vállalkozik.
Ezt a lehetőséget ezzel az elemzéssel most ki is használjuk.

18. Szilárd meggyőződésünk, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében megtestesülő összefogással képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövőjét,
Ez így pragmatikailag helytelen állítás. A jövő olyan lesz, amilyen lesz. Értelmetlen a megváltoztatásának szándéka. Amit tudunk a jövőnkkel kapcsolatban tenni, az a jövőképünk megváltoztatása, a céljaink, a szándékaink módosítása, reaktíválása és kreációja révén. A jövőképünket tudjuk változtatni, de ettől függően-függetlenül olyan lesz a jövőnk, amilyen lesz. A NENY szerzője talán szándékosan nem írt jövőképet, mert akkor azt is meg kellett volna írnia, mi ma a jövőképünk. És ebben nem csak egyedül érintett, hanem az egész Országgyyűlés, sőt a vallások is.

19. erőssé és sikeressé tenni hazánkat.
Mindekettő relatív. Mihez képest erős, mik a siker kritériumai. Persze, érezzük a lényeget, de azért azt is idegondoljuk, hogy a nemzetköziségben kell erősnek és sikeresnek lennünk. Nagyon fontos szerepünk van ezen a Földön, ez tény. 

20. Ez a roppant erőket felszabadító összefogás
Van most is, és ezután is lesz magyar összefogás, de a célokra mindig szükség lesz. 

21. minden magyar ember, legyen bármilyen korú, nemű, vallású, politikai nézetű, éljen bármely pontján a világnak, nagy reményekre jogosít, és hosszú évtizedek után megadja a lehetőséget, hogy a magyarok végre megvalósíthassák a saját céljaikat.

Deffiniált, motíváló és megvalósítható célok kellenek. Mi vagyunk az "Álmok álmodói, világra szóló magyarok!"

22. Erre tesszük fel életünk most következő éveit.
Reméljük, hogy tényleg konstruktív együttműködés, felemelkedés és siker vár ránk! A bizalmat meg kell adjuk, de éberek maradunk!
Az X-party szisztémánk és elve is ezt írja elő: együttműködés és konstruktivitás.



Összefoglalva:

1. A Nemzeti Együttműködés Rendszere és a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata első megnyilvánulásait  pozitívnak értékeljük, az összefogás és a további felemelkedés szándékát, a siker igényét illetően.


2. A  közelmúltunk sárbatiprása, lebecsülése téves iránynak bizonyul. Többek között Schmitt Pál, a Nyilatkozat egyik aláírója is a szocialista rendszernek köszönheti kiemelkedő sikereit, méltó megbecsülését.

3. Ugyancsak kritizálható a "nemzet felhatalmazásának" prejudikálása, a definiált cél és programrendszer hiánya miatt.

4. Rendkívül fontos témák nem kerültek felszínre még:
- A vallások lassan divergenssé teszik, és nem sokszínűvé a társadalmat.
- Az ifjúság közösségi affinitásának kezelése nagyon gyenge. A Kisdobos és az Úttörő mozgalom ugyan redukálódott (sajnos), de nem lett létrehozva jobb rendszer, pedig létfontosságú lenne a mai magyar társadalomban az ifjúság közösségi nevelése. 
- Ugyancsak megérett a helyzet, hogy az emberi élet kezdetét helyesen állapítsuk meg és tiszteljük védjük a magzati életet.)

- A kábítószerek elterjedése is nagy mértékben ezen problémák nem megfelelő kezelése miatt alkault ki.

4. Az együttgondolkodás megindítása sikeresnek mondható, hiszen számos helyen értelmezték a nemzeti együttműködés nyilatkozatát.

5. Javasoljuk továbbfejleszteni a NENY-t, a hibákat kijávítani, pontosítani néhány általánosítást, és a bizalomra többet alapozni.

6. Az újabb verzió kifejlesztzéséhez további szakértők bevonását is indokoltnak tarjuk: politológusokat, szociál-pszichológusokat, sámánokat, jósokat, parapszichológusokat, vállalkozókat, művészeket, ellenzéki és kormánypárti politikusokat.

7. Bízzunk a jószándékban!


Készítette: Szilvásy Péter, témagazda, igazgató
Lélkekkutató Intézet - Kormányzati Tanácsadó Jósda
www.x-party.hu
2010. július 18.